Ez a két szó állt azoknak a gyűrűknek a belső falán, amiket Ildikó és Barna házassági fogadalmuk megújításakor húztak egymás ujjára.
Monoszlón a Liszkay pincészetnél fotóztam, azon az eseményen, ahol 10 év után újra kimondták az igent, szerelmet és hűséget vallva egymásnak.
Június elején ismét egy szép nemzetközi esküvőn vehettem részt. Belga-magyar házasság kötődött Balatonfüreden. Szeretem az ilyet, mert kiválóan lehet látni a különböző nemzetek hasonlóságát és különbségeit is. Egy biztos, így közösen hatalmas bulit csináltak az esküvőn. Az est folyamán mindig volt valaki a táncparketten.
Barbi és Edu esküvőjén fényképezhettem.
Valaki a kilincseket, az ajtókat, bogarakat, virágokat, én a kandellábereket, a lámpákat "gyűjtöm". Ha egy új helyen járok, feljebb is tekintek a szokásosnál és megnézem az ottani utcán milyenek is amik adják a fényt az éjszakában.
Hogy miért ez a cím? Eszter már a jegyes fotózáson sugallta, hogy ő olyan királylányosra szeretné az esküvőt. Úgy érzem sikerült is.
Ádám herceg hozzá illő, szerető férje lett. De kezdjük is a mesét az elején...
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, Veszprém körül két szív egymásra talált. Ebből a meséből szeretnék most képeket mutatni.
Az előző cikkben már írtam Aszófő ma is működő templomáról, ami nagyon szépen felújítottak.
Most egy szintén ezen a településen található templomnál jártam ami valószínűleg sosem lesz olyan jó állapotú, de kétségtelen, hogy ez így is hordoz igazi értéket és látványt.
Ez a látvány viszont még fokozható, ha a beleviszünk egy kis trükköt néhány egyszerű eszközzel.
Enikő és János rendszeresen járnak Balatonfüredre. Most az Anna-bál miatt látogattak el ide, Enikő most volt első bálozó. Különleges alkalom volt ez, ezért is szerették voltna, ha megörökítem őket egy képsorozaton.
