Mostanában egy új magatartásformát kellett megszoknunk és mi fotósok - ha mondhatom -, duplán éreztük ezt meg. Nem csak saját, de az ügyfelek bezártságát is meg kellett tapasztalnunk. A kijárási korlátozás miatt nem lehetett úgy portrékat, páros fotózásokat lebonyolítani, mint korábban. De egy fotós dolga az is, hogy dokumentálja, ami körülötte történik, hogy azt később az utókornak is el tudja mesélni képekben.
A korlátozások ideje alatt, a szabályok maximális betartásával én is dokumentáltam a környezetemet. Később, még egy kismama fotózás is belefért. Ezeket szeretném most megmutatni Nektek.
Ez a cím jutott eszembe a képekről, mert ez a két dolog volt jellemző azon a csütörtöki délutánon. Anikó izgalmát nagy nevetésekkel leplezte, az pedig igen jót tesz a képek hangulatának. :)
Enikő és János rendszeresen járnak Balatonfüredre. Most az Anna-bál miatt látogattak el ide, Enikő most volt első bálozó. Különleges alkalom volt ez, ezért is szerették voltna, ha megörökítem őket egy képsorozaton.
Fura dolognak tűnhet erről beszélni egy fotós honlapon, de a mai digitális világban nagyon fontos kérdés az eseményekről készült képek védelme, tárolása hosszú távon.
A következőkben 6 kérdés-válasz keretében megpróbálom összefoglalni miként vigyázhatunk a képeinkre úgy, hogy azt évekkel később is megnézhessük.
Lehet, hogy ez egy kicsit száraz téma, de hidd el, nagyon fontos hogy ne vesszenek el az emlékek.
Fruzsi és Bence augusztus elején mondtak egymásnak Igent. Vagyis akkor is. :) A polgári szertartás már korábban, Fruzsi szülővárosában Miskolcon volt.
Idén, az egyházi szertartást már a mostani lakóhelyéhez közel, Tihanyban tartották. Kicsi, de annál szebb esküvő volt.
Ezt a fotózást nehéz volt összehozni. Esztiék amolyan menős típusok, buliból fesztiválra, fesztiválról koncertre mennek, ha éppen Isti nem focizik, vagy nincs a veszprémi arénában kézi meccs. :)
Volt, hogy az idő, volt, hogy az események szóltak közbe, de összejött. Lássuk is a jegyes fotókat!
