Eszti egyik nap arra ébredt, hogy szeretne egy újabb fotó sorozatot. Egyet már készítettünk tavaly nyáron, többek közt az ő szeme látható a főoldalon a képek közt. Mivel külföldön énekel és csak pár hétre jött haza, nem várhattunk míg virágoznak a fák, így beltéri fotókban gondolkodtunk.
Régóta szerettem volna megnézni Szentkirályszabadján az elhagyott várost, hát itt volt az alkalom.
Szerencsésnek tartom magam, hogy ilyen helyen lakom. Közel a Balaton, szép és ápolt a környezet és egy rejtett kincs is csak az ország ezen a részén, közvetlenül a szülőfalum mellett található. Az Aszófői-séd völgyének patakja mellett valódi tavaszi növény él, a Téltemető nevű virág.
Az Internet sok ötletet tud adni mostanság. A következő kép is így született, valamikor régen láttam egy hasonlót, és mostanra minden adott volt.
Nemrég ismét Szentkirályszabadján jártam az elhagyott városban. Korábban egy énekesnőt fotóztam itt, most Virág volt a modell, aki szépséget vitt ebbe a csúf környezetbe, határozott kontrasztot adott így a képeknek.
Lucát már korábban fotóztam egy sminkbemutató keretében. Akkor derült ki, hogy csellón játszik. Rögtön beugrott, ilyen fotók kellenek nekem. :)
Összeállt tehát megint a csapat: sminkes, fodrász, dekoratőr és megalkottuk ezeket a szép őszi képeket .
A bakancslistán újabb tételt pipálhatok ki.
Ez a cím jutott eszembe a képekről, mert ez a két dolog volt jellemző azon a csütörtöki délutánon. Anikó izgalmát nagy nevetésekkel leplezte, az pedig igen jót tesz a képek hangulatának. :)
