Itt áll a sarokban az öreg Zenit, és ha mesélni tudna, akkor jó pár estét eltölthetnénk a pattogó tűznél a hallgatásával. Arra gondoltam kreatív leszek egy picit, így elővettem a régi fényképeket és összehoztam a készítőjükkel. :)
Ezt a fotózást nehéz volt összehozni. Esztiék amolyan menős típusok, buliból fesztiválra, fesztiválról koncertre mennek, ha éppen Isti nem focizik, vagy nincs a veszprémi arénában kézi meccs. :)
Volt, hogy az idő, volt, hogy az események szóltak közbe, de összejött. Lássuk is a jegyes fotókat!
Van egy hely a Balatonon, amit nemrég fedeztem fel. Ezen a csodás helyen kora reggel földöntúli nyugalom van, a finom hullámok zaját csak néha zavarja meg a madarak hangja a tó közepe felől.
Mindig is tudtam, hogy ott van ez a hely, de eddig pont a természet akadályozta meg, hogy ezeket a képeket elkészíthessem.
Nemrég kaptam egy kedves fotós kollégámtól Patriktól egy analóg, filmes gépet. Vettem bele egy tekercs filmet és exponáltam. Ennek eredményét szeretném most megmutatni.
Mostanában egy új magatartásformát kellett megszoknunk és mi fotósok - ha mondhatom -, duplán éreztük ezt meg. Nem csak saját, de az ügyfelek bezártságát is meg kellett tapasztalnunk. A kijárási korlátozás miatt nem lehetett úgy portrékat, páros fotózásokat lebonyolítani, mint korábban. De egy fotós dolga az is, hogy dokumentálja, ami körülötte történik, hogy azt később az utókornak is el tudja mesélni képekben.
A korlátozások ideje alatt, a szabályok maximális betartásával én is dokumentáltam a környezetemet. Később, még egy kismama fotózás is belefért. Ezeket szeretném most megmutatni Nektek.
Hogy miért ez a cím? Eszter már a jegyes fotózáson sugallta, hogy ő olyan királylányosra szeretné az esküvőt. Úgy érzem sikerült is.
Ádám herceg hozzá illő, szerető férje lett. De kezdjük is a mesét az elején...
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, Veszprém körül két szív egymásra talált. Ebből a meséből szeretnék most képeket mutatni.
