Áprilisban Törökországban jártunk. Pár napot töltöttünk ott pihenésképpen, de ettől függetlenül nem hagytam otthon a fényképezőgépem. Kitűzött cél volt, hogy a túrista fotók mellett értékes képeket is elhozzak, egy számomra új, a streetphoto stílusában.
Ebben a kisebb válogatásban szeretném megmutatni Isztambul utcáit az én lencsémen keresztül.
Petrát, Pétert és a pocakban Annát tavaly fényképeztem Balatonfüreden és Tihanyban. Idén újra találkoztunk, most is a Balaton mellett készültek róluk a fotók, de kicsit nyugatabbra. Badacsonyörsön és Révfülöpön jártunk, azóta már Panni is világra jött. :)
Ezeket a képeket több lánynak, nőnek is megmutattam (Ugye nem bánod Péter? :)), mielőtt ide került volna. Mindenkinek volt egy-egy pozitív reakciója. Az ejjjha és a hűha szavak voltak a legenyhébbek ezek közül.
Most egy cikk erejéig a nőnemű olvasóknak kedveznék jobban. Péterrel Almádiban és Szentkirályszabadján, a szellemvárosban fotóztunk.
Az egyik dolog, amiért érdemes a Balatonnál korán kelni az a napfelkelte élménye. A reggeli csend, a nyugalom ami a természet ébredésekor a levegőben van különleges érzés.
Ez a két szó állt azoknak a gyűrűknek a belső falán, amiket Ildikó és Barna házassági fogadalmuk megújításakor húztak egymás ujjára.
Monoszlón a Liszkay pincészetnél fotóztam, azon az eseményen, ahol 10 év után újra kimondták az igent, szerelmet és hűséget vallva egymásnak.
Ezúttal Vera és Laci esküvőjébe pillanthattok bele a fényképezőgépemen keresztül. A nagy nap pontosan augusztus közepén volt, de előtte, khm akarom mondani utána :) történt még egy kis érdekesség. Minden ki fog derülni a cikk végére.
