Régen írtam már olyan fotózásról összefoglalót, ami csak úgy, kedvtelésből történt. Egyik délután hazaértem csak az tűnt fel, hogy az előző napokhoz képest a természet kiszínezte a ház körüli udvart.
Persze ehhez a szüleim munkája is kellett. Most anyukám virágaiból szeretnék párat bemutatni.
Első találkozásunkkor már tudtam, hogy valami jó dolog fog történni. Vidámak, szépek voltak (és még most is :) ), egyszerűen az első mondattól kezdve egy hullámhosszon voltunk. Ezért fontos a fotóssal találkozni, hiszen lehet az bármilyen ügyes, ha nincs meg a közös hang, nem lesz az a plusz a képekben sem.
Nagy élmény számomra a jegyes fotózás. Kíváncsian várom mindig, hiszen általában ez az első hosszabb találkozás a párral. Itt alakul ki az a közelebbi kapcsolat, barátság a pár és a fotós között, ami később az esküvőn nagyon fontos lesz, hogy igazán jó, bensőséges képek készülhessenek. Renivel és Tamással Balatonfüreden, majd a Tihanyi-félszigeten készítettünk fotókat, közben beszélgettünk, barátkoztunk.
Esőcseppek és örömkönnyek, szél és nevetés, felhők és felhőtlen boldogság jellemezte ezt a napot. Az idő nem volt a legjobb, de a násznép ennek ellenére nagyon vidám, derűs hangulatban volt. Miért ne lett volna, hiszen Manuéla és Robi mondta ki egymásnak az igent.
Méghozzá a szó szoros értelmében. Anikó és István fotóiból fogok most egy csokrot mutatni. Lesz benne egy kis érzelem, móka és egy szép nagy motor is. És persze kiderül, hogy miért is jegyes ez a fotózás. Lássuk...
Vali és Sanyi igazi királynőnek és királynak érezhették magukat a fotózás alatt: gyönyörű ruha, festői környezet, egy valódi kastély. Ebben a varázslatos díszletben örökíthettem meg őket az esküvőjük előtti kreatív fotózáson.
Ez megint egy olyan cikk lesz, ahol nem a szöveg, hanem a képek - és a szereplők -, kapják a főszerepet.
