2015 tavaszán a Kedves Cukrászdában nyílt egy kiállítás a képeimmel. A képeket már egy korábbi cikkben közzé tettem, de azóta megkaptam a kiállítás megynyitójának, Mórocz Anikó beszédének a szövegét. Ezt szeretném most megosztani a nagyközönséggel.
Ezúton köszönöm Anikónak a szép szavakat!
Régen írtam már olyan fotózásról összefoglalót, ami csak úgy, kedvtelésből történt. Egyik délután hazaértem csak az tűnt fel, hogy az előző napokhoz képest a természet kiszínezte a ház körüli udvart.
Persze ehhez a szüleim munkája is kellett. Most anyukám virágaiból szeretnék párat bemutatni.
Franciska és Sebestyén esküvőjéről szeretnék most pár képet bemutatni. Volt egy különlegesség ezen az esküvőn, ami talán másoknak fel sem tűnik, de nekem nagy örömöt okozott. Nézd végig a képeket és a végén elmondom mi volt az!
Ez a cím jutott eszembe a képekről, mert ez a két dolog volt jellemző azon a csütörtöki délutánon. Anikó izgalmát nagy nevetésekkel leplezte, az pedig igen jót tesz a képek hangulatának. :)
Ez a két szó állt azoknak a gyűrűknek a belső falán, amiket Ildikó és Barna házassági fogadalmuk megújításakor húztak egymás ujjára.
Monoszlón a Liszkay pincészetnél fotóztam, azon az eseményen, ahol 10 év után újra kimondták az igent, szerelmet és hűséget vallva egymásnak.
Augusztus utolsó szombatján, Nóra és Tamás esküvőjén fényképeztem. A jegyes fotózás is nagyon jól sikerült és az esküvő napjára is hozták ugyanazt a mosolyt és jókedvet.
